Több mint 55 éve működik a NSW-i Magyar Szövetség

Összeállította: Kardos Béla, a NSW-i Magyar Szövetség elnöke

 

2002. július 14-én Sydeney városában, a punchbowli Magyar Központban, társasebéd keretében  emlékeztünk meg a NSW-i Magyar Szövetség megalakulásának 50. évfordulójáról. Bemutatásra kerültek a régi dokumentumok és fényképalbumok. A magyar szervezeteket koordináló érdekvédelmi szövetséget 1952-ben hoztuk létre az egységes képviselet, a létfontosságú kérdéseink közös megoldása érdekében. A szövetség annak idején célkitűzéseit, többek között az alábbiakban jelőlte meg: „Sydney és környékén működő egyesületek, szervezetek és csoportok között az összhangot megteremteni és biztosítani. A magyarságot érintő fontosabb események, ünnepségek formájában való megrendezése: Március 15, Hősök Napja, Szent István Napja, Október 6, Szilveszteri mulatság, stb. Ausztrália más városaiban és a nagy világban működő hasonló magyar szervezetekkel a kapcsolatok kiépítése; baráti összeköttetések elmélyítése más nemzetiségű bevándorlók szervezeteivel, valamint ausztrál társadalmi és kulturális egyesületekkel; Magyar Ház létesítése.”

 

Azóta több mint 55 esztendő telt el, s vagy két tucat szervezet tagja szövetségünknek. Célkitűzéseink nem változtak: tagszervezeteink koordinálása a harmónikus együttműködés érdekében; a magyarság érdekvédelme, reprezentálása, valamint a nemzeti ünnepélyek megrendezése. Az együttműködés érdekében állítjuk össze évi eseménynaptárunkat, s a rendezvények dátumait havi lebontásban megjelentetjük a Magyar Élet című hetilap hasábjain tagszervezeteink címtárával, és egy szakmai névsorral egyetemben. Ha figyelemmel kisérjük a Magyar Élet heti Krónika rovatát, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy az ausztráliai magyarság életével kapcsolatos események túlnyomó többségét a NSW-i Magyar Szövetség tagszervezetei és a melbournei Magyar Központtal együttműködő szervezetek szolgáltatják.

 

A szövetség alapító elnökei 1952-ben: Dr. Kovács Géza, majd 1953-58 között Dr. Megay László volt. Őt követte rövid ideig Mercz Miklósné, majd 11 éven keresztül Szorkovszky Elemér. A ‘70-es években Altorjai Ervin és Dr. Major László volt az elnök, majd hét éven át Majláth György, akit Soós Gábor követett a ‘80-as években. Az 1989-es magyarországi rendszerváltozás éve óta kilencedik elnökként látom el ezt a felelősségteljes feladatot.

 

A NSW-i Magyar Szövetség mindenkor kivette részét az ausztráliai magyarság egyetemes szolgálatából. Az 50-es évek derekán javaslatunkra alakult meg az Ausztráliai Magyar Szövetségek és Közösségek Tanácsa, a későbbi Ausztráliai és Új-Zélandi Magyar Szövetség, aminek létrehozásában Dr. Megyay László, a nemrég Adelaideben meghalt Nagy Ákos, Csapó Endre, Andrekovics Péter és személyem serénykedtek, s aminek első vezetését NSW adta. Ezt követően a vezetés három évenként körforgással került a tagállamokhoz, rendszerint: Victoria, Dél-Ausztrália és ismét NSW. Egy alkalommal került a vezetés Nyugat-Ausztráliába.

 

Az Ausztráliai Magyarság önazonossága megtartása érdekében, részt vettünk a három éveként megrendezésre kerülő tíznapos Ausztráliai Magyar Találkozókon, – amik a nyolc gyermekes Nagy Ákosné javaslatára indultak meg a 60’as évek végén, – s ahol föltöltekeztünk magyarságtudattal. Idáig három találkozót rendezett szövetségünk: a másodikat 1972-73, az ötödiket 1981-82, és a kilencediket 1994-95 évek fordulóján. Azóta a találkozók ötletét felvető Nagy Ákosné, és a sydneyi találkozók sorrendbeli rendezői: Kardos Béla, Dr. v. Jani István és Bárány Márta, mind a négyen az Ausztrál Érdemrend kitüntetésében (OAM) részesültünk az Ausztrál államfő, II. Erzsébet királynő részéről.

 

Szövetségünk volt a Kőrösi Csoma Sándor cserkészcsapat első fenntartó testülete, a most működő Magyar Iskola létrehozója, és minden eddigi ifjúsági szervezet támogatója. A Magyar Ház Szövetkezet, a Független Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Szent Korona Társaság alapításában is tevékenyen közreműködtünk.

 

Részt vettünk a NSW állam és az ausztrál szövetségi kormány által szorgalmazott többkultúrájú nemzet megvalósítása érdekében a Good Neighbour Council, a New Settlers League, a Migrant Advisory Council, a Ethnic Communities Council, az Ethnic Affairs Commission, és a Department of Immigration and Multucultural Affairs (DIMA) által rendezett szemináriumokon, konfernciákon és egyébb rendezvényeken, amik a békés együttélést hivatottak szolgálni az őslakók, az eredeti ausztrálok és az újonnan bevándorlók között. 2001-ben részt vettünk a Community Relation Commission megalapításában.

 

A kommunizmus lebontása érdekében együttműködtünk a vasfüggöny mögötti nemzeteket képviselő Anti-Bolshevic Bloc of Nations elnevezésű szervezettel, a Captive Nations Week Committee-vel és a Joint Baltic Committee-vel, tüntetéseken, felvonulásokon és tömeggyűléseken véve részt. Érdekvédelmünk és kulturális tradicióink ápolása érdekében a United Council of Migrants-al és a New Australian’s Cultural Association-nal, koncertek, kiállítások és bálok közös rendezésével, valamint hasonló elgondolásból, a testvéri kapcsolatok ápolásából hoztuk létre az Eszt-Magyar Kulturtársaságot és a Lengyel-Magyar Világszövetség Ausztráliai Szervezetét. Ezek voltak az úttörő idők.

 

Vendégül láttuk többek közt az emigráció szellemi, politikai és morális integrációján munkákodó példaértékű vezetőit: Mindszenty József hercegprímást, Főt. Miklósházy Attilát és Dr. Cserháti Ferencet, a külföldi magyarok püspökeit, Tollas Tibort, a Nemzetőr főszerkesztőjét, Bodnár Gábort, és Lendvai-Lintner Imrét a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnökeit, Szeleczky Zita, és Szörényi Éva színművészeket, Flórián Tibor, Gábor Áron, Fűry Lajos, Dr. Kannás Alajos, Dr. Varga László és Borbándy Gyula írókat, az MHBK, a Vitézi Rend és a CSBK vezetőit, v. Duska Lászlót, v. Mártonfalvay Hugót, v. Bozsóky Sándort, v. Komáromy Jánost és v. Szathmáry Károlyt stb.

 

Tömegtüntetéseket rendeztünk az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemében a vasfüggöny lebontása, a magyar szabadság kivívása érdekében, és Causescu erdélyi faluromboló tevékenységének feltárására, valamint Trianonnal kapcsolatos megemlékezéseket a kerek évfordulókon. Pamfleteket, könyveket és füzeteket jelentettünk meg angol nyelven, melyekben történelmi igazságokat tártunk fel, és felhívtuk a figyelmet a magyarságot ért sérelmekre, kiutat keresve ezek orvoslására. Ezeket a kiadványainkat megkapták az ausztrál politikusok, az egyházak vezetői és a közélet, a civil szféra kimagasló személyiségei. Több száz együttérző levél bizonyítja tevékenységünk eredményét. Ebben a munkában Csapó Endre, Dr. Bodolai Zoltán és Földváry Gábor oroszlánszészt vállaltak.

 

1991-ben az oroszok magyarországi kivonulása alkalmából, a Katolikus  Közösség gondnokával, Prof. Dr. Ábel Andrással, hálaadó szentmisét szerveztünk a St Mary’s Katedrálisban. Edward B. Clancy kardinális a magyar papokkal közösen celebrálta a misét és mondott ünnepi beszédet, s azon közel 3000-en vettek részt. A hálaadáson megjelentek a vasfüggöny mögötti rabnemzetek képviselői is.

 

Találkoztunk, fogadtuk és véleménynyilvánítási lehetőséget nyújtottunk a rendszerváltozás utáni  Magyarországról jövő politikusok, közéleti szereplők és küldöttségek számára. Ezek voltak többek között: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök. Gál Zoltán és Dr. Szili Katalin az országgyűlés elnökei, Dr. Dávid Ibolya, Dr. Áder János és Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnökei. Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter, Dr. Gerdátz Elemér földmüvelődési miniszter, Prof. Pungor Ernő tárcanélküli miniszter, Dr. Kádár Béla gazdasági miniszter, Dr. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztert és Stumpf István a miniszterelnöki hivatalt vezető minisztere. Király Zoltán, Dr. Dornbach Alajos, Pap András, Dr. Mózes Mihály, Dr. Gyarmathy Dezső, Dr. Hasznos Miklós, Dr. Papp Lehel György (az IPU elnöke), Dr. Hankó Faragó Miklós, Dr. Szájer József, Dr. Torgyán József, Dr. Sarkadiné, Lukovics Éva és Gyürk András képviselők. Katona Tamás, Németh Zsolt, Szakács Imre, Bodor András, Bozi Lajos, Dr. Wéber Attila és Dr. Sárdi Péter államtitkárok, Kovács László az IPU titkára. Közéleti szereplők és egyházi vezetők: Dr. Nagy László, Kincses Előd a MVSZ főtitkára, Alexa Károly a MTI vezérigazgatója, Fónay Jenő a POFOSZ elnöke és Wittner Mária, Nt. Dr.  Hegedűs Loránt ref. püspök, Dr. Halzl József az Illyés Közalapítvány elnöke, Nagy László alezredes a Bolyai János Honvéd Alapítvány titkára, Dr. Tanka László a Panorama Világmagazin szerkesztője és Tömördi Viktor ofm. stb. Az elszakított részekről: Nt. Tőkés László, Dr. Csiha Kálmán és Erdélyi Géza ref. püspökök, Banner Zoltán, Dr. Hódi Sándor, Matuska Márton, Gazda József, Ósz István görög kat. esperes, és Mons. Pásztor Zoltán érseki helynök, stb. 

 

Fellépést biztosítottunk a kárpát-medence térségéből érkező előadóművészeknek, elszállásolást a csoportosan vagy egyénileg érkező sportóknak, a különféle tárgykört képviselő előadóknak stb. A teljesség igénye nélkül többek között megemlítjük: Ádám Erzsébetet, Dukász Annát, Sinkovits Imrét, Vitai Tamást, Győri Bélát, Dévay Nagy Kamillát, Pálfy Margitot, Dr. Ádám Sándort, Kocsis Istvánt, Boráros Imrét, Petrécs Annát, Ernszt Katalint és Nemere Lászlót, a 40-tagú Budapesti Akadémiai Kórustársaságot, amely a Világ Kórusainak Fesztiválján vett részt, a 37-tagú Bartók Kórust, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megemlékezéseire jöttek Sydneybe, az Atlétikai Ifjúsági Világbajnokságon részt vevő 25-tagú válogatottat, a Transplantáltak Világjátékára jött 30-tagú csoportot, a Kötélugró Világbajnokságon részvevő Szobathelyi  Kötélugró Klub leányait, az újságírók öregfiú futball csapatát, és a kerékpárosokat, akik több alkalommal egész Ausztrálián átkarikáztak. Az elszálásolásukban főleg Bánki Éva és Csárdás Katalin serénykedtek.

 

1989 óta a szokottnál több feladatot vállalt magára A NSW-i Magyar Szövetség, mert tevékenyen részt kívánt venni a magyarországi rendszerváltozás hatékonyságában és az elszakított területeken élő véreink támogatásában. A 80-as évek végén a magyar rendszerváltozás folyamatának követése érdekében javasoltuk az Ausztráliai Magyar Szövetségnek a hathónaponkénti tanácsüléseket, majd a 90-es évek elején az egyetemes magyarság bekapcsolódását célzó Ausztráliai Magyar Tanácskozásokat közösen a canberrai Magyar Nagykövetséggel és a Sydeneyi Főkonzulátussal. (Nyolc ilyen egyetemes tanácskozásnak voltunk a motorja, éceszgébere.) A kárpát-medencei magyarság talpraállását támogató Nemzetvédelmi Alap megteremtésében tevékenyen részt vettünk, s annak munkáját megszüntetéséig utolsóként támogattuk, majd a teendők folytatására létrehoztuk a Magyar Segélyalapot, ami támogatja a Kisebbségi Alappal egyetütt az elszakított részek természeti katasztrófáinak áldozatait, azok iskoláit és kollégiumait ösztöndíjat nyújtva az ott tanuló szegénysorsú magyar diákoknak. A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a múlt század 90-es éveiben Ausztráliából évente több százezer dollár segély és támogatás ment a kárpát-medencébe, aminek legtöbbjét személyesen vittem az MVSZ segítségével a rendeltetési helyére. Az új évszázad első évtizedében a támogatások összege átlag évi 50-60 ezer dollárt tesz ki. 

 

1992-ben szövetségünk kezdeményezésére az Ausztráliai Magyar Szövetség tagja lett a Magyarok Világszövetségének, és küldötteinken keresztül: Prof. Dr. Ábel András, Csapó Endre, Garamy József, Menyhárt Jenő és személyem, akiket elnökségi, választmányi és bizottsági tagokká választottak, hathatósan részt vettünk a világmagyarság integrálásában. Az MVSZ 1992 évi küldöttgyűlésén javasoltuk a külföldön élő, kárpát-medencéből származó magyaroknak a (kettős)állampolgárság és szavazati jog megadását, valamint egy Külföldi Tájékoztató Intézet felállítását (Ámon-féle javaslat). Az MVSZ elnökségi tagjaként, komoly szerepek ellátására kaptam megbízatást és társaimmal: beutaztam Európa és Észak-Amerika magyarlakta városait, hogy a világszövetség zászlaja alá toborozzuk a külföldi, tengeren túli magyar szervezeteket. Javaslatomra és felügyeletem mellett, létrejött 1995-ben az MVSZ Külügyi Titkársága, aminek vezetésére a korábbi ausztráliai nagykövet Dr. Pordály László lett felkérve. Ettől kezdve az MVSZ, mint NGO szervezet részt vett a nemzetközi konferenciákon és fórumokon: EBESZ (OSCE), ENSZ (UNO), stb. a kárpát-medencei őslakos magyar kisebbség emberi jogainak védelme és sérelmeinek ismertetése érdekében. A konferenciákon: Budapest, Varsó, Bécs, Genf, Istanbul stb. rendszeresen felszólaltunk és jó kapcsolatokat építettünk a hivatalból résztvevő nagykövetekkel és delegátusokkal. A határon túli magyarság állami támogatására létrehozott Illyés Közalapitványnak 1994-97 között kuratóriumi tagja lettem, és részt vettem a magyar kormány által a parlamentben rendezett Magyarország 2000 tanácskozásokon, ahol négy rövid tanulmánnyal járultam hozzá a magyar jövő alakításához.

 

Tevékenységeimet a NSW-i Magyar Szövetség és az Ausztráliai és Új-Zélandi Magyar Szövetség akkori elnöke, majd társelnökeként végeztem tíz éven át 1992 és 2002 között, évente kétszer 3-3 hónapra utazva Magyarországra. Csapó Endre felvetette az „Egy a nemzet!” elméletet, ami azóta közvéleményé alakult, és politikai akarattá vált. Az ausztráliai küldöttek eredményes tevékenységével öregbítettük az ausztráliai magyarság hírnevét a nagyvilágban.

 

Helyi vonatkozásban a tradicionális nemzeti ünnepélyek – Március 15, Hősök Napja, Szent István Napja, Október 23 – megtartásán túlmenően számos jubileumi megemlékezést rendeztünk, mint pl. 1956-ban a Nándorfehérvári Diadal 500. évfordulója, 1969-ben Szent István születésének milleniumi ünnepségei, 1974-ben Szent László emlékévet a mogyoródi csata, a magyar szabaság és függetlenség 900 évvel ezelötti kivívása emlékére.1996-ban a Magyar Honfoglalás Millecentenáriumát, 2000-ben a keresztény magyar államiság millenniumát. Ezekre a megemlékezésekre rendszereren meghívtunk ausztrál politikusokat, közéleti személyeket és a társemigráció vezetőit. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük, hogy elfogadta meghívásunkat és megjelent a magyarok között: Harold Holt és William McMahon föderális miniszterelnök, Nick Greiner NSW-i premier és számos föderális és NSW-i miniszter, köztük Philip Raddock bevándorlási miniszter többször is.

 

A magyar keresztény államiság millenniumának megünneplését 2000-ben nem csak az itt élő magyarság számára tudatosítottuk, de az ausztrálok felé is kiterjesztettük Csetényi Gitta javaslatára és közreműködésével. A NSW-i Country Women’s Association 300 alapszervezeti delegátusa az Armadalei Egyetemen három napon át, szövetségünk által felállított program keretében, Magyarországot tanulmányozta, és ennek folyamányaként egész évben számos rendezvényen került bemutatásra: történelmük, kultúránk, népművészetünk és a tudományok terén elért eredményeink vagyis, hogy mit adott a világnak a magyarság. Ez a gazdag anyag egy 64 oldalas kiadványban lett összefoglalva, amit a résztvevő delegátusok mind megkaptak. Közreműködtünk a Honvéd Együttes és a Hegedős Zenekar ausztráliai turnéja megszervezésében, ami a nagykövetség és a milleniumi kormánybiztos támogatásával jött létre.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      

 

A Sydneyben rendezett 27. Nyári Olimpiára és az azt követő Paralimpiára érkező magyar versenyzők és kisérők fogadására, vendéglátására, megajádékozására, és ügyes-bajos dolgaik intézésére Olimpiai Bizottságot hoztunk létre Bárány Márta elnökségével. Részt vettünk az Olimpia és Paralimpia magyar sportolóinak, valamint Orbán Viktor miniszterlenök és kisérete fogadásán és a tiszteletükre rendezett események megszervezésében, a miniszterelnök által az ausztráliai magyarságnak hozott milleniumi zászló ünnepélyes átadásán a canberrai Magyar Nagykövetségen.

Az olimpia kapcsán megismerkedtük ill. régi kapcsolatokat ápoltunk a követkető vezetőkkel és sportolokkal: Dr. Schmitt Pál a MOB elnöke, Dr. Aján Tamás a MOB főtitkára, Dr. Molnár Zoltán csapatvezető és két helyettese Babati Lajos és Török Ottó, Vad Dezső szóvívő. Dr. Kárpáti György, Darnyi Tamás, Zsitovszky Gyula, Dr. Hegedűs Csaba volt olimpikonok és az újak közül: Nagy Timea, Kovács Ágnes és Csollány Szilveszter, Valamint a Paralimpia Bizottság elnöke: Alföldi László és számos versenyző.

 

Az Ausztrál Federáció 100 éves ünneplése kapcsán 2001-ben, kiállítással egybekötött „Hungarian Presentation Day”-t rendeztünk a NSW-i Parlament előadótermében, ahol bemutattuk, hogy az elmúlt 50 évben mivel járult hozzá a magyar emigráció Ausztrália felemelkedéséhez. 2001-ben rendeztük meg az Illyés Közalapítvány támogatásával az első Identitás Konferenciát önazonosságunk megtartása érdekében. A másodikat 2002-ben Melbournben az ottani Magyar Központtal közössen rendeztünk meg. Ezzel egyidejűleg szerveztük a Nemzeti Örökség Minisztériumának támogatásával a tizenkéttagú Budapesti Bábszínház János vitéz című bábjátékának sydneyi és melbournei előadásait. Hegedűs Endre zongoraművész Sydneyben rendezett jól sikerült operaházi előadásának társszervezői voltunk.

 

Az Identitás Konferenciákat azóta is rendhagyóan megrendezzük, hol Sydneyben, hol Melbourneben. A konferenciákon, helyi és meghívott magyarországi szakemberek tárgyalják meg a megmaradásunkkal kapcsolatos kérdéseket. Magyarországi meghívott előadóink voltak: Ríz Ádám, Dr. Zilahi László és Szantner Viktor az Oktatási Minisztérium főosztályvezetői, Tarnóczy Mariann a MTA, a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottság titkára, Dr. Vincze Krisztina, a Magyar Ösztöndíj Bizottság titkárságvezetője, Bakos István, a Nemzeti Tankönyvkiadó kommunikációs főosztályának vezetője, Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bornemissza Eszter és Hajduk Márta a Magyar Televizótól, Dr. Újváry Gábor a Balassi Bálint Intézet főigazgatója, Pekár István a Duna TV elnöke, Dr. Koncz Gábor a Magyar Kultúra Alapítvány elnöke és munkatársa Bába Szilvia, Dr. Álmosné Kajdy Ella és Dr. Háry László a Pécsi Tudományegyetemről, Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alenöke, Dr. Pordány László nagykövet, nyelvész,  Borbáth Erika a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója,  A konferenciák eredményeként számos ausztrália magyarszármazású ifjú és közéleti vezető vett részt magyarországi ösztöndíjas képzéseken a Balassi Bálint Intézetben, a Magyar Kultúra Alapítvány „Kapocs” művelődésszervezői tanfolyamán és a Pécsi Tudományegyetemen intezív magyar nyelv és kultúta oktatásán, továbbá több alkalommal értékes tankönyvek és oktatási segédeszközök támogatásában is részesültünk. A Duna TV ausztráliai sugárzása is e konferenciáknak az eredménye. A VI. Identitás Konferenciát 2008-ban, a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának hathatós támogatásával rendeztük meg.

 

2006-ban, a magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, emlékbizottságot szerveztünk ausztrál és magyar közéleti-, politikai- és egyházi személyiségek védnökségével. A több napos magyar megemlékezések kiegészítéseként a sydneyi

St. Mary’s Katedrálisban hálaadó emlékmisét rendeztünk, amit Anthony Fisher

püspök celebrált, és azon megjelent a kormányzó, Prof. Marie Bashir, és a legfelsőbb bíróság elnöke, Hon. James Spigelman is. Talán a legnagyobb eredménye a megemlékezéseknek, hogy közbenjárásunkra, mind a canberrai Commonwealth Parliamentben, mind a NSW-i Parliamentben országgyűlési képviselők felszólaltak, és megemlékeztek 1956 világraszóló jelentőségéről és eredményéről – ami végső fokon a kommunizmus és a Szovjetunió bukásához vezetett –, s ez bekerült a Hansardba, a parlamenti jegyzőkönyvekbe, az utókor számára.

 

A NSW-i Magyar Szövetség mindezen tevékenységét tagszervezeteinek eredményes koordinálásával és odaadó támogatásával érte el. Igyekszünk az Ausztráliába sodródott honfitársainkat és azok leszármazottait, a második és harmadik generációt, az úgynevezett unoka nemzedéket magyar öntudatukban megtartani, és kettős identitásra ösztönözni. A magyar nyelv és kultúra, a hagyományok megőrzése érdekében a rendszetváltozást követően együttműködünk a canberrai Magyar Nagykövetséggel: Dr. Pordány László, Dr. Varga György, Dr. Gyürk István, Fodor Lajos, és Csaba Gábor nagykövetekkel, Papp József, Fazekas Béla, Jári Ferenc, és  Bozsik Béla tanácsosokkal és Dr Osvát Szabols első titkárral, valamint Szabó László Zsolt kultúrattaséval. A sydneyi Magyar Főkonzulátussal: Dr. Varga Sándor, Weszely Tibor, Dr. Szilágyi Zoltán, Sági Gábor, Papp József, és Nagy Bálint főkonzulokkal. Márton Sándor, Csáky Mária, Ligeti Lajos, Abelovszky György, Nagy-Rébék Ferenc, Petykó Csaba, Jancsi Zoltán konzulokkal.

 

Együtt dolgozunk a szervezeteinknek otthont nyújtó Magyar Ház, ill. Magyar Központ mindenkori igazgatóságával, élen Nagy László ügyvezető igazgatóval, a klubházakkal rendelkező szervezetek vezetőivel, a tudósításainkat, híreinket közlő Magyar Élet című hetilappal: Csapó Endre főszerkesztővel, Józsa Erika szerkesztővel és Márffy Attila kiadó-laptulajdonossal. A rádiók magyar adásainak szerkesztőivel: Ámon Antal, Pintér Károly, Szigeti Éva, Soós Miklós, Legárd László, Rozgonyi Magda,  Kiss Kata, Dauda Ildikó, Zahorán Gabriella, stb. (SBS), Menyhárt Jenő, Hódi Margit, Szántó Irén és József (2000 FM), Ilosvay Gusztáv és Katalin (2RRR).

 

Végezetül meg kell említenem, hogy szövetségünk tagszervezeteinek együttműködő támogatása, és az utóbbi évek hűséges munkatársai: Kozák Magda és Sörös Ferenc alelnökök, Ilosvay-Egyed Katalin főtitkár, Horváth Olga pénztáros és Mikes Márta titkár nélkül nem működne szövetségünk ilyen eredményesen. Mindannyiuknak hálás köszönet.

 

Az ausztráliai magyarság számokban:

Ausztráliában a 2006-os népszámlálási adatok szerint magyar származásúnak vallotta magát 67,616 személy. Ezek közül a legtöbben New South Wales (NSW) állam területén élnek: 23,577-en. A többi államokban a megoszlás a következő: Victoria 21,727; Queensland 9,795; South Australia 5,427; West Australia 4,230; Aust. Capital Territory 1,652; Tasmania 877; és Northern Territory 331. Ez a szám 8%-os emelkedés a 2001-es népszámlálás adataihoz képest. Ezek közül 20,166-an még Magyarországon születtek és 46% 65 éven felüli, 60% rendelkezik kvalifikált végzettséggel. – Egyénenként, családonként laknak. Egyedül NSW-ben tapasztalható, hogy a múlt század 60–70-es éveiben érkezett délvidéki magyarok Sydney egyik nyugati külvárosában, Blacktown környékén telepedtek meg.

 

Laurie Ferguson föderális képviselő az 56-os forradalom ás szabadságharc 50. évfordulója parlamenti megemlékezésén úgy vélekedett, hogy igazából mintegy 150-200 ezerre tehető a magyar származásúak létszáma Ausztráliában. A magyaroknak egymáshoz és a többségi társadalom tagjaihoz való kapcsolatai jók, kielégítőek. A magyar emigránsok 97% vette fel az ausztrál állampolgárságot, és mind az állami, mind a civil szféra területén komoly poziciókba kerültek. Nem beszélve a gazdaság, a kultúra, a sport és a társadalmi működés területén elért eredményekről.

 

Felújítva: Sydney, 2008. október 30